A Sentinel–2 műhold felvételeinek köszönhetően nyomon követhető a február 16-án ismét kitört Etna lávafolyamának mozgása. A Lechner Tudásközpont képsorozatával a kitörés előtti vulkán és a jelenség következményei is megfigyelhetőek.
Már három hete, hogy az Etna február 16-án ismét kitört és azóta folyamatosan aktív. Március 7-ig tíz paroxizmális kitörést produkált, melyekről az olasz geofizikai és vulkanológiai intézeten (INGV) kívül számos portálon tudósítanak folyamatosan.
Az elmúlt három hét alatt az Európai Űrügynökség (ESA) Sentinel–2 műholdjai többször is áthaladtak Szicília fölött. Az alábbi szerkesztett képeken a Sentinel–2 űrfelvételek rövid hullámhosszú infravörös (short wave infrared, SWIR) információit felhasználva válik láthatóvá a forró láva az egyébként közel valós színekben ábrázolt felvételeken. Érdekesség, hogy a képsorozat első tagja február 16-án, a robbanás napjának délelőttjén, azt megelőzően készült. Jól láthatók rajta a legaktívabb kráterek, köztük a délkeleti, ami néhány nap alatt számos kitörést produkált, olykor egy kilométer magasra is kilőve a lávát.
A hatalmas robajjal járó első kitörés február 16-án, nem sokkal 17 óra után történt, és több száz méter magas lávahab-szökőkutat produkált. A lávafolyam először a hegy délkelti lejtőjén indult meg lefelé a Bove-völgyben, majd egy február 18-i újabb robbanás után a déli lejtőn is utat tört magának. Ahogy arról az Európai Űrügynökség is beszámolt, az első kitörés lávafolyama mintegy 4 km, a másodiké pedig 1,3 km hosszan haladt előre a lejtőkön.
A további képeken a február 28-án és március 2-án bekövetkezett kitörések következményeit láthatjuk folyamatos lávafolyás formájában. A képsorozaton az is nyomon követhető, ahogy a lejtőkre kiömlő forró láva, a hamueső és a szintén forró kőzettörmelék hatására a hegy hósapkájának igen nagy része eltűnik.
A Senitnel–2 műhold felvételeinek segítségével olyan természeti káreseményeket és jelenségeket is nyomon lehet követni, mint a Drinán képződött szemétsziget növekedése, a délnyugat-európai régió országainak légkörét vörös-barnássá változtató szaharai homok útja vagy a 2019-es szibériai erdőtűz pusztítása.
Hazánkban a Miniszterelnökség szakmai háttérintézményeként működő Lechner Tudásközpont foglalkozik a távérzékelési eljárásokkal gyűjtött földmegfigyelési adatok, többek között űrfelvételek közigazgatás-fejlesztési és -támogatási célú feldolgozásával, kiértékelésével – együttműködve az Európai Űrügynökséghez kapcsolódó hazai feladatokat koordináló Külgazdasági és Külügyminisztériummal.
A Lechner Tudásközpont Távérzékelési Főosztálya az általa készített illusztrációkhoz az űrfelvételek megjelenítését és feldolgozását a Google Earth Engine (GEE) segítségével végezte. Gorelick et al., 2017.
